Nyílt levél a kivándorolni készülőkhöz.
Ne menjetek el!
Kedves Kivándorolni készülő magyarok!
Tudjátok nagyapáitok a Rákosi és a Kádár alatt sok szörnyűséget megéltek, ennek ellenére mégis maradtak! Hogy miért? Mert szerették a hazát és élni akartak benne!
Ha élni akartok benne küzdjetek érte!
Nektek meg van az ami nagyapáitoknak nem volt a küzdés lehetősége.
A ti felelösségetek most sokkal nagyobb mint 1 hónapja vagy 1 éve!
Most nem szabad feladnotok!
ha karón látom a varjut,akkor maradok
VálaszTörlésÉn még akkor se ha magukat húzzák karóra a fityisek
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésDe feladom bye bye
VálaszTörlésReménytelennek tartod?
TörlésNagyapátok azért nem ment el., mert zárva voltak a határok! Hoppá!
VálaszTörlés1933 elég sok magyar kitántorgott ámerikába...
VálaszTörlésés 56-ban is...
Meg még sok helyre
Törlés2000 Ben let volna lehetőség Ausztráliába költözni sajnálom hogy kihagytam
Azért kíváncsi lettem volna főleg Rákosi idején, hogy lehetett távozni az országból, ha nem tetszett a rendszer! Maradjunk annyiban, hogy akkor könyebb volt maradni, mint dobbantani....
VálaszTörlésLevélnek levél, de az indok butaság!! Nem kellett volna...
VálaszTörlés"...a küzdés lehetősége..." ??? ... hány éve is küzdenek az emberek, a családok, a fiatalok ezzel a rendszerrel?... és a felnövekvők újból és újból azt látják, négyévente kiderül, hogy hiába - és egyre rosszabb és rosszabb lesz minden (hogy kiknek lesz egyre jobb, azt tudjuk ugye) mit lehet erre mondani? - nem csodálkozom! Mindhárom gyerekem 40 év feletti, ők nem fognak már elmenni. De értelmes, magát értékes embernek érző fiatalnak, aki szeretne tisztességes munkát (8 óra, nem 10-12!), rendes fizetést, amiből meg tud élni ( nem luxus körülményekre gondoltam), illetve amiből tud kicsit spórolni, előtakarékoskodni, vagy tervezni, hogy ne holtig tartó hitelekkel tudjon csak valamit is teremteni, ami azután meg is marad (amire érdemes családot alapítania, és számíthat egy tisztességes nyugdíjra) - ez itt csak álom! Erre mondják, hogy "persze-persze, aztán bilibe lóg a kezed és felébredsz"! Nos igazán jó szívvel, tiszta lelkiismerettel nem tudnám marasztalni egyikőjüket sem - mint bebizonyosodott már hosszú-hosszú ideje, pusztán a küzdés "lehetősége" még a biztonságos élet lehetőségét sem vetíti előre.
VálaszTörlés